Asztma

A megfelelő légzés elengedhetetlen feltétele szervezetünk oxigénhez jutásának. A belélegzett levegő a felső légutakon, majd a faágszerűen egyre kisebb ágakra oszló hörgőkön keresztül a tüdőhólyagocskákba jut. Itt történik a valódi „légcsere”, azaz az elhasznált levegő, a széndioxid kikerül a szervezetünket tápláló vérből, s helyére jut a friss oxigén.

A betegség lényege a légutak rohamszerű, esetleg tartós beszűkülése, melyet együtt és külön-külön is okozhat a hörgők izomzatának görcse, a hörgőket bélelő nyálkahártya megvastagodása, illetve a termelődő váladék felszaporodása. Ezek oka gyermekkorban leggyakrabban az allergia.

asztma01

A betegségjellemző a hörgőrendszer tartós gyulladása s ez sajnos a tünetmentes időszak alatt is fennáll. A tartós gyulladás szöveti sérüléseket, majd átépülést s a rugalmasság elvesztését okozhatja a hörgőkben, minden betegnél más ütemben és fokban.

A légzésfunkciós tesztekkel ezt is vizsgálják.

Az asztmás gyermekek aránya ma egyre magasabb, minek oka számos tényezőre vezethető vissza az örökletes adottságokon túl, s itt elsősorban a környezetszennyezésre, nem megfelelő táplálkozásra és életmódra kell gondolnunk.

 Nem egy asztma-gén van, hanem nagyon sok: az allergiás immunválasz legalább 10 kromoszómához, kromoszómánként több helyhez kötődik. E tény tehető felelőssé a nagyfokú változékonyságért, mi az asztma lefolyásában, súlyosságában, a kezelésre adott válaszban tapasztalható.

Allergiás asztma kialakulása attól függ, hogy a genetikailag hajlamos egyén mikor, milyen adagban és mennyi ideig van allergiát okozó anyagok hatásának kitéve - beleértve a magzati időszakot is.

Az allergiát okozó anyagok (allergének) között az egyik legfontosabb a házi por – atka. A szabad szemmel éppen nem látható, pókfélék családjába tartozó élőlény táplálékát az ember bőréről leváló hámdarabok jelentik. Az atka ürüléke a matracról, szőnyegről, plüss játékokról a lakás levegőjébe, majd a légutakba kerül, és így vált ki allergiás reakciót a tüdőben. Az allergének másik nagy csoportját a pollenek (virágporszemcsék) jelentik. A fák, fűfélék, gyomok (parlagfű, fekete üröm) pollenje virágzásuk idején, szezonálisan okoz légúti allergiát. Fontos allergének az állati szőrök és a levegőbe kerülő penészgomba-spórák is.

A pollen-allergiás gyerekek nem kis részének szezonálisan csak szénanáthás tünetei vannak, míg asztmás tüneteik az év másik részében, mindig légúti vírusfertőzést követően jelentkeznek akkor, amikor a szénanáthát okozó pollen már rég nincs a levegőben.

Érdekes megfigyelés az is, hogy háziállatok közelében felnövő gyermekeknél kisebb arányban fordul elő asztma, mivel ez bizonyos védelmet jelent az allergia kialakulásával szemben

Tünetek:

Gyakran köhögéssel kísért, ziháló nehézlégzés, melynek során a levegő kifújása nehezített. Némelykor mellkasi szorító érzésről számolnak be a gyermekek.

Kiváltó okok:

A köhögést kiválthatja nyirkos, hideg levegő, fizikai megterhelés: ugrálás, futás, nevetés vagy éppen sírás, ijedtség, erős érzelmi felindulás.

Egyik legjellemzőbb ok a légúti vírusfertőzés, melyen az óvodáskorú gyermekek ősztől tavaszig legalább öt alkalommal átesnek. Nagyobbaknál az allergének provokálhatják.

Fizikai terheléssel nagyon gyakran provokálhatók a tünetek, gondoljunk itt a hosszabb futásra, ugrálásra.

Környezeti tényezők (szmog, füst, erős szag, pára, ) ugyancsak provokálhatja az asztmát éppúgy, mint az erős érzelmi behatások.

 Hogyan állapítjuk meg valakinél az asztmát?

Típusos esetben - rohamszerűen jelentkező száraz köhögés, nehezített légzés, kilégzési sípolás esetén - az asztma diagnózisa könnyű. Az előzmények feltárása, a családban előforduló allergiás betegségek, az adott gyermeknél csecsemőkori ekcéma, táplálék allergia előfordulása nélkülözhetetlen része a diagnózisnak. Ezek ugyanis növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának esélyét. Problémát jelentenek az enyhe esetek (az asztmások egy harmada idetartozik), ahol a fő tünet a köhögés és csak vizsgálatkor hallja az orvos a megnyúlt, sípoló kilégzést. Egy óvodás gyermeknél az őszi-téli időszak alatt „normálisan” legalább 4-6 alkalommal jelentkezik légúti fertőzés kapcsán több napig tartó köhögés. Asztmára gyanús a köhögés, ha hurutos tünetek nélkül, rohamszerűen éjszaka jelentkezik, vagy ha futást, sírást-, nevetést követően lép fel. Különösen a fizikai terhelés kiváltotta köhögésre kell rákérdezni (Köhög-e az óvodás gyermek a játszótéri ugrálás, futás során, vagy az iskolás gyerek tornaórán, ha hosszabb távot kell lefutni?).

Légzésfunkciós vizsgálatok

A légzésfunkció lemérése a kiegészítő vizsgálatok közül a legfontosabb.

Ehhez a vizsgálathoz a beteg együttműködése szükséges, ezért rutinszerűen csak 5-6 éves életkor felett végezhető el.

1. Nyugalmi légzésfunkció: a FEV-1 (erőltetett kilégzéssel 1 másodperc alatt kilélegzett levegő mennyisége) vagy a PEF (kilégzési csúcsáramlás) 20%-nál nagyobb csökkenése asztmára utalhat.
A légzésfunkciós értékek 12-15%-nál nagyobb javulása inhalációs hörgőtágító adása után - ezt reverzibilitásnak nevezik – szintén asztmára jellemző légzésfunkciós jel.

2. Terheléses vizsgálat: a légzésfunkció alakulása fizikai terhelést követően. Ha 6 perces futás után 20 perccel a FEV-1 értéke 15-20 százalékos csökkenést mutat, a reakciót asztmára jellemzőnek tekintjük.
Akár a nyugalmi légzésfunkciót, akár a reverzibilitást, akár a fizikai terhelés kiváltotta beszűkülést bizonyítunk, ezek eredményei és az asztma súlyossága között nincs szoros összefüggés. Ugyanakkor egy adott betegnél a légzésfunkció változása állapotának javulását illetve rosszabbodását nagyon jól jelzi.

Anyósnyelv asztma vizsgálat

Az „anyósnyelv” jó gyakorlat a légzésfunkciós vizsgálat előtt

Maga a vizsgálat így történik:

Gyermekkori asztma vizsgálat

A légzésfunkció mérésének egyszerű, otthon is elvégezhető módszere a kilégzési csúcsáramlás-mérés. Ha az asztmás ismeri a saját legjobb értékét, a csúcsáramlás értékeihez is lehet szabni a kezelési utasítást. Általános szabály, hogy ha a legjobb értékhez képest 20%-nál nagyobb a beszűkülés, hörgőtágítót kell használni, 60%-alatti érték pedig azt jelenti, hogy orvosi segítség van szükség. (Erre példa: a saját legjobb 300, a mért érték 180 alatti.)

Csúcsáramlásmérő:

CsúcsáramlásmérőA légzésfunkció vizsgálatát nemcsak 6 évesnél idősebb gyermeknél (aki képes gyors és hosszú erőltetett kilégzésre) és nemcsak drága légzésfunkciós műszerrel lehet elvégezni. Kisebb gyermeknél néhány perces futás, vagy ugrálás előtt és után megmérve a légzésszámot, meghallgatva, hogy van-e sípolás a tüdő felett, vagy hörgőtágító adása előtt és után elvégezve ezeket, megtudhatjuk, azt, amire a légzésfunkció is szolgál: fennáll-e hörgőszűkület, és az javul-e hörgőtágító adását követően.

Provokációs vizsgálatok

Elvégzésük akkor indokolt, ha a diagnózis bizonytalan: a tünetek asztmára utalnak, de a légzésfunkciós vizsgálatokban nincs eltérés. Ilyenkor a gyermek laboratóriumi körülmények között emelkedő koncentrációban lélegez be hörgőgörcsöt kiváltó anyagot. A légutak hiperreaktivitása az asztmás betegek döntő többségére jellemző, azaz náluk a provokáló anyagok alacsonyabb koncentrációban váltanak ki hörgőgörcsöt, mint egészségeseknél. Elnevezése ellenére a vizsgálat veszélytelen: a provokáló anyag belélegzése után kialakult hörgőszűkületet azonnal oldani lehet hörgőtágítóval.

Allergiás vizsgálatok

Az allergiás bőrpróbák eredménye is fontos a diagnózis szempontjából. Tudni kell azonban, hogy a bőrpróba pozitív lehet allergiás betegség nélkül is, és az asztma is gyakori allergia nélkül. Az allergiás bőrpróbák eredménye nemcsak a diagnózis, hanem a gyógykezelés szempontjából is fontos, ugyanis az allergia az asztmás állapotrosszabbodás egyik kiváltó tényezője. Így az ismert allergén lehetőség szerinti elkerülése ugyanúgy része a gyógyításnak, mint a gyógyszeres kezelés. Az allergiás bőrpróbák ismétlésének csak akkor van értelme, ha újabb allergiás kiváltó ok lehetősége merül fel (például az eddig csak télen jelentkező tünetek a nyár végén is jelentkeznek, ami ebben az esetben parlagfű-allergia gyanúját veti fel).

Az allergiás héttér tisztázásának leginformatívabb (egyben a legkevésbé költséges) módszere a perkután bőrpróba elvégzése („karcolásos” vagy ”prick”- teszt) a leggyakoribb légúti allergénekkel. Ezek a házipor-atka, pollenek, állati szőrök, penészgombák. Prick-teszt allergiás bőrpróba Többnyire felesleges a vérből allergén-specifikus ellenanyagok rutinszerű meghatározása. Ezekre étel-allergia vagy nagyon ritka légúti allergia gyanúja esetén van szükség.

Allergiás bőrpróba - Prick-teszt. (Kicsit viszketni fog, de nem fájdalmas)

 

Hasonló tüneteket okozó más betegségek kizárása

Az asztma diagnózisának megállapítása során figyelembe kell venni azokat a betegségeket, amelyek asztmához hasonló tüneteket okoznak. Ilyenek a gégehurut (croup), ami kisdedkorban asztmával együtt is jelentkezhet, az ismétlődő hörghurut, tüdőgyulladás, idegen anyagok félrenyelése, hörgőszűkület és a hörgők más fejlődési rendellenességei, hörgőtágulat, esetleg ritka anyagcsere betegség. Sok esetben a klinikai tünetek alapján is elkülöníthetők e betegségek, de gyakran van szükség a pulmonológiai diagnosztika egyéb vizsgáló eljárásaira is: mellkasi röntgenvizsgálat, ultrahang, nagy felbontású CT (HRCT), spirál CT, mágneses rezonancia (MR), kontrasztanyagos nyelésvizsgálat, hörgőtükrözés, hörgőmosás, érfeltöltés stb.)

Prognózis

Csecsemők:

A gyermekek egy részénél a csecsemőkorban jelentkező asztmás hörghurut a későbbi asztma előjele, de ez nem minden esetben igaz, nagyobbik részüknél 6 éves kor körül ezek a tünetek megszűnnek.

5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés („megfázás”) során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek: rohamszerű köhögés, zihálás, szapora, nehezített légzés. Sokuknál ezek a tünetek ismétlődnek, minden légúti hurut során előjönnek.

Kisdedek és nagyobb gyermekek:

Ha a tünetek három éves kor előtt jelentkeznek, nagyobb az esélye annak, hogy megszűnnek, viszont ha az asztmás bronchitis mellett egyéb betegség (pl. allergia, ekcéma) is van, vagy ha gyakrabban jelentkeznek a tünetek, nagyobb az esély a későbbi asztma kialakulására. Bár a fiúk kétszer gyakrabban mutatják a tüneteket, a korai kezdetet mutatók mellett a kisfiúk gyakrabban „növik ki” e betegséget.

A „valódi” gyermekkori asztmások egy része is felnőtt korra „kinövi” a betegséget. Ez az enyhe betegek 70%-ára igaz, és akiknél megmaradnak a tünetek, azok felnőtt korban is enyhe asztmások maradnak. A gyermekkorban súlyos tüneteket mutatók esetében fordított a helyzet: közülük 70% marad felnőtt korra is asztmás.

Kezelés:

Az asztma kezelésének célja elsősorban hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése.

A hörgőgörcs megszüntetése lényegében tüneti kezelés. A belélegezhető, ma már közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerek (pl. béta-adrenerg receptor agonisták, teofillin) másodpercek múlva hatni kezdenek, 1-2 perc alatt megszüntetik a fulladásérzést, és hatásuk 4-5, sőt a legújabbak esetében 12 órán át tart. A hatóanyagok orvos által adagolhatók tablettában - szájon át - vagy injekció formájában is. A hörgőtágítók túladagolása veszélyes lehet. A hörgőtágítók kiegészítő kezelésként, alkalmanként használatosak, de nem helyettesíthetik az inhalációs szteroidokat, amelyek az asztma alapját képező - sokszor allergiás eredetű - gyulladás csökkentésére, illetve ezzel együtt a tünetek megelőzésére alkalmasak, és így a mai modern asztma kezelés alapját jelentik. Ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek (szteroidok) a különböző korszerű inhalációs (belégzési) technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, több nagyságrenddel csökkentve ezzel a bejuttatandó gyógyszer mennyiségét, valamint a nem kívánatos mellékhatások megjelenésének a kockázatát.

A gyulladáscsökkentő terápiára folyamatosan szükség van. A gyógyszerek adagolása az asztmás súlyossági stádiumoknak - a tünetek gyakorisága és a légzésfunkciós értékek alapján - megfelelően különböző.

Jelenleg a legkorszerűbb gyógymódnak számít a gyógyszerek száraz por formájában történő belélegzése. 4-5 évnél fiatalabb gyerekek számára a hajtógázas spray vagy az elektromos porlasztó jelenti a megoldást. Ma már az a cél, hogy a hörgőtágítót és a gyulladáscsökkentőt lehetőleg egy készülékből tudja magának adagolni a beteg.

Enyhe esetben a tünetekért elsősorban felelős hisztamin ellen ható gyógyszerek is elegendőek szénanáthás betegnél. Ha azonban naponta több órán át kínzó nátha és orrdugulás jelentkezik, akkor ezt ki kell egészíteni az orrba bejuttatott gyulladáscsökkentő (szteroid) készítményekkel.

Mind az asztmás hörghurutban szenvedő gyermekek, mind a „valódi” asztmás gyermekek esetében ugyanúgy kezeljük a roham kapcsán jelentkező fulladást és nehézlégzést: hörgő tágító gyógyszert adunk. Ez egyrészt a mindig kezünk ügyében lévő, belélegezhető szereket, másrészt súlyosabb rosszullét esetén a gyermekorvosa által felírt végbélbe helyezhető kúpot jelenti.

 

Fontos, hogy a belélegzendő gyógyszer be is kerüljön a gyermek tüdejébe, ezért javasoljuk a  nebuhalerek, spacerek, aerochamberek, kisebbeknél a babyhaler használatát: a maszk a gyermek száján és orrán van, míg a cső másik végéhez a sprayt csatlakoztatjuk. (Ebbe tanácsos az első használat előtt egy puffot befújni.) Miután befújtuk az előírt mennyiséget, a gyermeken tartva a maszkot arra kérjük, hogy folyamatosan (legalább 6-7-szer) lélegezzen. Az eszköz gyógyszertárakban recept nélkül beszerezhető.

 

Nagyobb problémát jelent a fenntartó kezelés. elterjedőben volt az a vélemény, hogy a csecsemők és kisdedek egy részénél már ebben az életkorban el kell kezdeni a tartós gyulladáscsökkentő kezelést.

 

 

Homeopátiás kezelés:

Az asztmás légzés jelentkezésének egészen korai szakaszában, amikor a tüneteket feltűnő asztma11szorongás, félelem és nyugtalanság kíséri segíthet egy adag Aconitum.

Az általában éjfél és hajnali két óra között fellépő, nagyfokú szorongással, nyugtalansággal, sőt halálfélelemmel járó rohamban, amire jellemző az égő fájdalom, a fázékonyság és hogy a beteg jobbára ülni szeretne, a megfelelő szer az Arsenicum album lesz.

Ha a beteg émelyeg, hurutos, de a váladékot nem tudja felköhögni, szorító nyomésérzés van a tüdején, ami fekvő állapotban és éjszaka fokozódik, az Antimonium tartaricum jöhet szóba. Ennél a típusnál az asztma néha düh vagy bosszankodás után lép fel.

Amennyiben a rohamot kellemetlen érzelmek vagy túlhajtott nevetés váltotta ki, és félelemmel, szorongással, a légzőizom görcsével és rekedtséggel jár, az Argentum nitricum-ra gondoljunk.

Amikor a beteg úgy érzi, mintha súly lenne a mellkasán, és a bőséges nyáktermelés miatti görcsös, fojtó köhögése hányáshoz vezet, kiveri a hideg veríték, válasszuk az Ipecacuaná-t.

A hajnali kettő és öt között váladékosan hörgő, térdére és könyökére támaszkodva megkönnyebbülést kereső betegre jótékony hatású a Kalium carbonicum.

A hajnali három és négy között görnyedten ülő, nyúlós váladékát nehezen felköhögő betegnek Kalium bichromicum-ot adjunk.

Lachesis-t akkor alkalmazzunk – leginkább felnőttek esetében – ha a nehézlégzés közvetlenül lefekvéskor vagy ébredés után lép fel, és a beteg semmi szorosat nem visel el a nyaka körül. Száraz és szaggatott köhögése csak akkor enyhül, ha némi váladékot sikerül felköhögnie. Jellemző erre a szerre, hogy nőknél a menstruációt megelőzően és a klimax időszakában ezek a tünetek fokozottan jelentkeznek.

A gyomorbántalmak, különösen a túlzásba vitt evés által kiváltott valódi asztmás attak esetén érdemes a Nux vomica-val próbálkozni. Fontos tünet, hogy a beteg úgy érzi, hogy meg kell lazítania a ruháját a derekán. Az érzelmi állapotára inkább az ingerültség, semmint az ijedtség a jellemző.

A Pulsatillá-t igénylő betegnél az asztmás légzés az esti órákban jelentkezik, esetleg nehéz, zsíros étel fogyasztását követően. Ez a beteg nagyon igényli a friss, hűvös levegőt, a társaságot és legfőképpen az együttérzést. Nagyon befolyásolható: ha aggódnak érte, akkor jobban szorong, de ha biztosítják a felől, hogy hamarosan jobban lesz, ő is megnyugszik.

Az éjfél és hajnali 3 óra között asztmás rohamra felriadó, levegő után kapkodó, ugatóan, fojtóan köhögő betegek bevált szere a Sambucus. A nehézlégzésen a felülés jelentősen könnyít. Fontos kísérő tünet a teljes orrdugulás.

Ezeket a szereket C6 – C12 potenciában adhatjuk a tünetek súlyosságától függően akár óránként is.

 

FIGYELEM!

Az asztma komoly betegség, még az életet veszélyeztető állapottá is fajulhat, ezért az asztmában szenvedő betegek orvosi ellátást igényelnek. A fent felsorolt szerek képesek csökkenteni az akut roham okozta gyötrelmeket, a hosszan tartó gyógyuláshoz azonban homeopátiás alkati kezelés és homeopata gyermekorvos, pulmonológus szükséges.

Megelőzés, hasznos tudnivalók roham esetére

Mint minden ártalom és betegség megelőzését, ezt is a méhen belül kell kezdenünk.

Fogyasszunk gyakran a várandóság során zöld és sárga zöldségeket, citrusféléket, s bár idáig azt tanácsoltuk, ne fogyasszon a mama mogyoró-és dió-féléket, dán kutatók közlései szerint (2012) a várandósok heti egyszeri, vagy többszöri diófogyasztása 18 hónapos korig negyedére, 7 éves korig harmadára csökkentette az asztma előfordulását gyermekeik körében.

12Fontos, hogy a gyermek legalább hat hónapos koráig anyatejet, illetve ennek hiányában hidrolizált tápszert kapjon.

Vizsgálatok igazolták a probiotikumok allergia-megelőző szerepét is.

Az Amerikai Tüdőgyógyász Társaság éves kongresszusán holland kutatók adták közre annak a négyezer gyereknek a vizsgálati eredményeit, akiknek a fejlődését nyolc éven át, szinte a fogantatás pillanatától kezdve nyomon követték. Kiderült, hogy közülük többen lettek asztmások, amennyiben a mamájuk testtömegindexe (BMI) a terhesség alatt meghaladta a 25-öt, azaz túlsúlyosnak számítottak. Ennek jelentősége nem lebecsülendő, mert a holland kismamák egynegyede sorolható a magasabb BMI-indexűek körébe, és ebben a kérdésben Magyarország nemcsak utolérte, de túl is szárnyalta a fejlett Hollandiát. Ismerik a gyermekkori asztmát kiváltó okok méhen belüli kórélettani hátterét is: a túlsúlyos kismamák vérében és a magzatban egyaránt magasabb koncentrációban voltak gyulladást kiváltó faktorok, az asztma pedig alapvetően krónikus gyulladás talaján fejlődik.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) 2009-ben közzétett vizsgálatban három évig követtek nyomon 2497 egészséges kisiskolást, akik közül összesen 120-nál alakult ki asztma a tanulmány ideje alatt. A kutatók felmérték a többi környezeti hatást is, melyek befolyásolhatják az asztma kockázatát: a légszennyezés, a szülők dohányzása, iskolázottsága, bevétele és stresszük szintje.  13

Mint várható volt, a nagyobb légszennyezésnek kitett gyerekek között nagyobb volt az asztma kockázata, ám ezt a kockázatot tovább növelte, ha a szülők stressze nagy volt és úgy jellemezték életüket, hogy az "ellenőrizhetetlen", "megjósolhatatlan" vagy "elborítja őket". Az anyai dohányzás és a szülői stressz hasonlóan erősítette egymás hatását a kockázatot tekintve.

Rob McConnell, a kutatás vezetője úgy véli, a stressz növeli a környezeti szennyezőanyagok gyulladást kiváltó hatását, így járul hozzá az asztma kockázatának emelkedéséhez.

A krónikus légúti megbetegedésekben szenvedő gyerekekre a magashegységben vagy a tengernél töltött klímakúra igen jó hatással lehet. A kúra különösen a hidegebb hónapokban, ősszel, télen és tavasszal áldásos - az asztmást mélyebb légzésre ösztönzi, így a tüdő jobban "szellőzik", és javul a szervezet oxigénellátása.

A tengerpart áldásos klímáját hivatottak "reprodukálni" a sóbarlangok, melyekből szerencsére ma már egyre több városban van.

Gyógyklímás tényezőként maga a nap is igen fontos szerepet játszik. A helyesen adagolt napsütés (természetesen minden elővigyázatosság betartásával) nagyon pozitív hatással van a szervezetre: D-vitaminnal tölti fel a szervezetet, erősíti az immunrendszert.

Az asztmás gyermek természetesen ne tartózkodjék dohányfüstös környezetben, mert az sokat ronthat állapotán. A tünetes időszakokban is jelentkezik nehéz légzés, amit a fulladó beteg hajlamos mozgásszegény életmóddal ellensúlyozni. Ez különösen gyermekeknél káros, mert a testi-lelki fejlődés zavarához és elhízáshoz vezethet. Az is meggondolandó, hogy a mozgásszegény életmód csökkentheti a betegek panaszait, ezért esetleg nem is fordulnak idejében orvoshoz.

A sportolás, testmozgás tehát nem tilos, a gyerekeket se korlátozzuk, de oda kell figyelni, hogy milyen és mennyi mozgást végez nehézség nélkül. Már kicsi kortól kezdve nagyon jót tesz az úszás.

Az asztmások lehetőleg tiszta szabad levegőn mozogjanak, sportoljanak, csupán az allergiásoknál tanácsos pollenszezonban mégis inkább a teremsportot előnyben részesíteni, továbbá nyaranta allergén-szegény környezetet keresni (pl: hegyvidék).

14Az asztmás nehézlégzés okainak ismeretéből adódik néhány fontos tudnivaló, ami elengedhetetlen az asztmás roham helyes ellátásához.

A lehető legrosszabb, amit a beteg - gyermek és felnőtt egyaránt - tehet, az az erőltetett belégzés, a levegő után kapkodás, hiszen nem a levegővétel, hanem a kilégzés akadálya áll fenn. A helyzetet nehezíti, hogy a légszomj ösztönösen belégzésre készteti az asztmás embert. Ezért tudatosan kell megtanulni, hogyan juthat az asztmás tüdő elegendő friss oxigénhez. Mindenféle idegesség és kapkodás káros, ezért a legfontosabb, hogy a beteg megnyugtató környezetben legyen.

Főként az asztmás kisgyereknek van nagy szüksége szülei higgadt, megnyugtató közelségére, bátorító szavaira. A piciktől még nem várhatjuk el, hogy tudatosan lazítsanak, de azt lehet mondani nekik, hogy fújják ki a levegőt.

A beteget semmiképp ne biztassuk arra, hogy vegyen nagy levegőt, és lélegezzen mélyen. Az ijedt asztmás beteggel, kisgyerekkel meg lehet próbálni együtt csinálni a "légzőgyakorlatot"; lassan és egyenletesen kifújni, majd venni a levegőt. A legjobb testhelyzet ilyenkor a hanyattfekvés, illetve, ha a felsőtest egy párnával alá van támasztva, és a beteg félig ülő helyzetben van.

Többek érdeklődésére hivatkozva tájékoztatom a tisztelt szülőket, hogy a gyermekkörzetek megvál-toztatásától függetlenül, a szabad orvosválasztás értelmében, to- vábbra is szeretettel fogadom a korábban a körzetembe tartozó Királydombról és Kurjancsról érkező gyermekeket.