A gyermekorvos feladatai

2011. november 18.

Orvosi feladatok bölcsődében, óvodában

 

A bölcsődét, óvodát ellátó orvos feladatai függetlenek az intézmény fenntartójának jogi formájától (állam, önkormányzat, alapítvány, egyház stb.) [15/1998. NM rendelet 1. § (1), (3)].

 

1. Bölcsőde

 

Az alábbi jogszabályok nem rendelkeznek a kérdésről:

  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről
  • 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
  • 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szintén nem szól a gyermekek egészségügyi ellátásáról.

 

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (ŐV. 30.) NM rendelet utal arra, hogy a bölcsődének saját orvosa van, és kimondja, hogy a bölcsődei nevelés-gondozás a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja és a bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai alapján folyik. E szakmai szabályokat a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet által kiadott módszertani levél (A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai

szabályai, Budapest, 2009, a továbbiakban: ML) tartalmazza, ez határozza meg az orvos munkaidejét és feladatait. Az ML-ben található előírások alkalmazása kötelező, mivel azt a 15/1998. NM rendelet azzá teszi [40. § (5)]. Az ML a következőket tartalmazza.

 

A) Személyi és tárgyi feltételek:

 

Minden bölcsődében kell orvost alkalmazni, akinek gyermekgyógyász vagy háziorvostan szakvizsgával kell rendelkeznie. Munkaideje havi 4 óra/csoport [ML 30. o.].

Sajátos nevelést igénylő gyermekek ellátását teljes integrációval megvalósító bölcsődében szintén gyermekgyógyászt vagy háziorvosi szakvizsgával rendelkező orvost kell alkalmazni: megbízásos jogviszonyban vagy részmunkaidőben; részleges integráció esetén és speciális csoportban mindenképpen kell gyermekgyógyász szakvizsgával rendelkező orvost alkalmazni heti 2 órában – ha a bölcsődei orvos háziorvostan szakvizsgával rendelkezik, akkor rajta kívül is kell az előbbi orvost biztosítani [ML 24. o.].

A bölcsődeorvos részére a bölcsődének a feladatellátásra kötött megállapodás szerint kell biztosítania orvosi eszközöket, amelyek közül az ML 1 db elsősegélydobozt nevesít [ML 44. o.].

 

B) A bölcsődeorvos feladatai:

 

  • A bölcsődébe történő beszoktatás után részletes orvosi vizsgálat és az előzményi anamnesztikus adatok összegyűjtése és feldolgozása [ML 78. o.].
  • A bölcsődébe járó gyermekek időszakos orvosi vizsgálata során - a csecsemő esetén havi, 1-3 év között negyedévenkénti gyakorisággal - a gyermekek fizikai, értelmi, érzelmi állapotának, illetve szocializációjának ellenőrzése, amelyhez felhasználja a saját és a gondozónői dokumentációt [ML 78. o.].
    Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri [15/1998 NM rendelet 43. § (2)-(3)].
  • A feltárt egészségügyi problémák gondozónővel, a gyermek háziorvosával történő megbeszélése [ML 78. o.].
  • Baleset, betegség esetén elsősegélynyújtás, illetve a sürgős terápia megkezdése a háziorvoshoz kerülésig [ML 78. o.].
  • • A házipatika összeállítása és felújítása [ML 78. o.]. A bölcsődeorvos állítja össze a bölcsőde gyógyszerkészletét, amelyben kell, hogy szerepeljenek:

    - lázcsillapítók (kúp, tabletta, szirup, injekció),                         - görcsoldók (kúp, tabletta),

    - allergia elleni szerek (tabletta, szirup, injekció, kenőcs),         - életmentő gyógyszerek [ML 51. o.].

  • 3 napnál hosszabb hiányzás után a bölcsődébe visszatért gyermek egészségi állapotának ellenőrzése, figyelve az esetlegesen lezajlott betegségekre [ML 78. o.].
  • Krónikus betegségnél a speciális gyógyszerelés, diéta, gyógytorna figyelemmel kísérése, állapotváltozás gyanúja esetén a háziorvossal, a kezelő intézménnyel kapcsolatfelvétel [ML 78. o.].
  • A közösség védelmének érdekében a védőoltások figyelemmel kísérése, a prevenció ellenőrzése (D-vitamin, fluor, levegőzés, stb.), a D-vitamin és a fluor profilaxis szülővel és háziorvossal való egyeztetése [ML 78. o.].
    • Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások nyilvántartása és jelentése a házi gyermekorvos feladata. Az oltások megtörténtéről az oltott személyt egyéni dokumentációval is el kell látni, a 15 évesnél fiatalabbak oltásait a Gyermek-egészségügyi Kiskönyvbe kell bejegyezni. Azoknak az orvosoknak, akik bölcsődébe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, ellenőrizniük kell az életkor szerint esedékessé vált kötelező oltások megtörténtét, s a hiányzó oltások pótlása érdekében kötelesek felvenni a kapcsolatot a gyermek házi gyermekorvosával/kezelőorvosával.
      A bölcsődei gondozottaknál az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokról célszerű saját nyilvántartást is vezetni. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások megtörténtéről a bölcsőde orvosa, a gondozónő a Gyermek-egészségügyi Kiskönyvbe bejegyzett oltások alapján tájékozódhat, az ott dokumentált oltások megtörténtét rá kell vezetni a gyermek egészségügyi törzslapjára is [ML 56-57. o.].
    • A bölcsődének figyelemmel kell kísérnie az angolkór-, a fogászati-, a védőoltás-, vitamin- és ásványianyag- profilaxist, és ezt a bölcsődeorvosnak a gyermekegészségügyi törzslapon nyilván kell tartania. Gondot kell fordítani a vitamin- és ásványi anyag kellő mennyiségű bevitelére, ennek fontosságáról a bölcsődeorvos a szülőket tájékoztatja.
  • Járványveszély esetén a hatályban levő rendelkezéseknek megfelelő intézkedések megtétele [ML 78. o.].
    • A betegség gyanúját a bölcsődei gondozónő jelzi a bölcsőde orvosának, aki indokolt esetben "kitiltja" a gyermeket a közösség védelmében. Ha az orvos nem érhető el, akkor a bölcsődevezető gondoskodik arról, hogy a szülő minél hamarabb elvigye a gyermeket. A bölcsődében minden esetben ún. sürgősségi ellátás (lázcsillapítás, elsődleges sebellátás stb.) történik, a betegség kezelése a család orvosának a feladata. Lezajlott betegség után a szülő köteles orvosi igazolást vinni a bölcsődébe, melyet a gondozónő a bölcsődei gyermekegészségügyi törzslapon dokumentál, és a bölcsőde orvosa számára megőriz [ML 56. o.].
    • Ha a bölcsődében fertőző betegség vagy annak gyanúja fordul elő, azt a 63/1997. (XII. 21.) NM rendeletben foglaltak szerint jelenteni kell. A bölcsőde orvosának figyelemmel kell kísérnie a fertőző betegségben szenvedő, vagy fertőző betegek környezetében elő gondozottakkal kapcsolatban hozott járványügyi intézkedések, határozatok (elkülönítés, járványügyi megfigyelés és ellenőrzés, felvételi zárlat, stb.) betartását.
      A bölcsődékben észlelt egyes fertőző betegségek esetén a kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete (régebbi nevén ÁNTSZ) a megbetegedési veszély elhárítása érdekében [a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján] elrendelheti a gondozottak védőoltását, vagy gyógyszeres kezelését, melyet a bölcsőde orvosának – a háziorvossal egyeztetve – el kell végeznie, ha a bölcsődét oltóhelyként jelölték ki, egyéb esetben az oltóorvos, az oltásra kötelezett házi gyermekorvosa [ML 56-57. o.].
  • Óvodába kerülés előtt az egészségi állapot felmérése, a törzslapon és az átjelentőn státusz rögzítése [ML 78. o.]. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig [15/1998 NM rendelet 36. § (2)].
  • A speciális és integrált csoportba járó fogyatékos gyermekeknél a bölcsődei felvétel előtt az egészségügyi alkalmasság megítélése [ML 78. o.].
    Sajátos nevelési igénylő gyermekek esetén a felvételkor a szülőkkel való beszélgetés alkalmával a bölcsődében orvosi és gyógypedagógiai anamnézis-felvétel történik, a gyermek állapotának felmérését - megfigyelés és az anamnézis alapján – dokumentálni kell [ML 23. o.];
  • A gondozónőkkel és a bölcsődevezetővel a gondozási-nevelési munka során felmerült összes egészségügyi probléma megbeszélése és a megoldási lehetőségek keresése [ML 78. o.].
  • A bölcsődevezetővel közösen a bölcsőde higiénéjének, a tárgyi felszereltségnek, a dolgozók munkaalkalmasságának ellenőrzése [ML 78. o.].
  • A gondozónők szamara egészségügyi továbbképző, a szülők szamara ismeretterjesztő előadások tartása [ML 78. o.].
  • A gyermekek táplálásával kapcsolatosan:
    • Csecsemőtáplálás: a bölcsődébe 20 hetes kortól vehető fel csecsemő, és ez egybeesik az elválasztási időszak kezdetével. A bölcsőde orvosának feladata, hogy nyomon kövesse, értékelje a gyermek fejlődését és táplálását, és ha kell, az illetékes háziorvossal egyeztetve változtasson a csecsemőtáplálás gyakorlatát meghatározó szakmai protokoll szerint [EüM Szakmai protokollja az egészséges csecsemő táplálásáról. Készítette: Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság; megjelent: Egészségügyi Közlöny 2009. évi 21. szám, interneten elérhető: http://www.eum.hu/egészségpolitika/minosegfejlesztes/szakmai-iranyelvek]. [ML 52. o.]
    • Kisgyermekek táplálása: a bölcsőde vezetője az élelmezésvezetővel és a bölcsőde orvosával közösen állítja össze az étlapot [ML 52. o.]
  • A bölcsőde vezetője és foglalkozás-egészségügyi orvosa, valamint a bölcsőde gyermekorvosa rendszeresen ellenőrzi az egészségvédelmi követelmények betartását [ML 56. o.].

C) A bölcsődeorvos által vezetett nyilvántartások, illetve kezelt dokumentumok:

  • bölcsődei gyermekegészségügyi törzslap (a gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente vezetve),
  • óvodai jelentés a 6 év alatti gyermekről,
  • heti étrend (együttműködés az illetékes szakemberekkel),
  • az élelmezés ellenőrzése mind szakszerűség, mind higiéné szempontjából [ML 62.o.].
  •  

    D) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet a fővárosi és megyei kormányhivatal nép-egészségügyi szakigazgatási szervének tisztifőorvosa gyakorolja. A tisztifőorvos közreműködésre felkérheti a regioná-lis módszertani bölcsődét vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt. A módszer-tani bölcsőde felkérésre szakvéleményt ad a működési engedélyt kiadó, az ellenőrzést végző, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek [15/1988. NM rendelet 45. § (2)-(3)].

     

    2. óvoda

     

    A témát az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szabályozza.

    • Az iskola-egészségügyi ellátás a 3-18 éves korosztályra vonatkozik [1. § (1)].
    • Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el [1. § (2)]. Az iskola-egészségügyi ellátást az iskolaorvos teljes vagy részmunkaidőben végzi. Az iskolaorvos tevékenységét a gyermek házi gyermekorvosával, területi védőnőjével egyeztetve és vele együttműködve végzi [2. § (1)].
    • Az iskolaorvosi feladatot részfoglalkozás keretében végző házi gyermekorvos által ellátott gyermekek létszáma legfeljebb 800 fő lehet, kivétel: több teljes munkaidejű védőnő alkalmazása esetén az orvos által ellátott tanulólétszám legfeljebb 2400 fő lehet. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben 800 tanulónként szükséges egy teljes munkaidejű iskolaorvos foglalkoztatása [2. § (4)-(5)].
      A részmunkaidőben foglalkoztatott vagy több intézményben iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvosnak az egyes nevelési-oktatási intézmény(ek)ben eltöltendő idejét a munkavégzésre irányuló jogviszony létrehozásakor rögzíteni kell az ellátandó feladatoknak megfelelően, és az intézményben nyilvánosságra kell hozni [2. § (6)].
    • A nevelési-oktatási intézményben az iskolaorvos elsősegélyben részesíti az akut beteget, majd további kezelésre házi gyermekorvosához vagy a bentlakásos intézet ellátását végző orvoshoz irányítja, szükség esetén intézkedik fekvőbeteg-intézetbe történő szállítása iránt [4. § (3)].
    • Az iskolaorvos egészségügyi kérdésekben felkérésre szakértőként közreműködik a nevelőtestület, óvodaszék munkájában [5. § (1)].
    • Az iskolaorvos által ellátandó feladatokat részletesen a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, a védőnői feladatokat a 3. számú melléklet [3. § (1)-(2)].

     

    Kivonat a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletéből (csak az óvodára vonatkozó részek):

    A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok

     

    1. A gyermekek egészségi állapotának vizsgálata, követése

    a) Az óvodás korú gyermekek vizsgálata járvány és a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet [18/1998. NM rendelet] szerinti fertőző betegség esetén, ennek keretében:

    - teljes fizikális vizsgálat,

    - kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakorvosi ellátásra irányítása.

    Az orvos a törvényes képviselő részére az orvosi vizsgálat eredményéről leletet ad.

    d) Üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése.

    e) Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése.

     

    2. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése

    b) A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása.

     

    3. Közegészségügyi és járványügyi feladatok

    a) Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása.

    b) A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrende-lése, a megtett intézkedésekről a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének értesítése.

    c) A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése.

    d) Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének értesítése.

     

    5. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében

    b) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal.

     

    6. Környezet-egészségügyi feladatok

    a) Az intézményi környezet – tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek – ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele.

     

    7. Az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása az Egészségügyi Könyvben.

     

    Kivonat a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 3. számú mellékletéből (csak az óvodára vonatkozó részek):

    A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok

     

    1. Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével.

    3. A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése.

    4. Elsősegélynyújtás.

    5. Az orvosi vizsgálatok előkészítése.

    6. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.

    7. A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.

    8. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban:

    a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás),

    9. Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.

    10. Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás).

    12. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, Egészségügyi Könyv26, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.).

     

    ***

    A házi gyermekorvos feladatait a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet tartalmazza. Ezek közül egyesek átfedésben lehetnek iskolaorvosi feladatokkal:

    4/2000. (II. 25.) EüM rendelet

    a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről

    2011.04.01

     

    - szűrés:

    • az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése,

    • az egyes népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatokban való közreműködés,

    • együttműködés az ellátási területén ilyen szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatóval és a végrehajtásért felelős szervvel,

    - a csecsemők és gyermekek gyógyító-megelőző alapellátása, beleértve a tanácsadást is,

    - az újszülöttek, a veszélyeztetett csecsemők és gyermekek szükség szerinti preventív látogatása,

    - intézeten kívüli szülés esetén az újszülöttnek a szülés megtörténtétől számított 4-7 napon belül történő meglátogatása,

    - a gyermekintézményekbe történő felvétel előtti orvosi vizsgálat,

    - gyermekápolás címén a jogosult keresőképtelen állományba vétele,

    - a gyermekről ötéves életkorában a külön jogszabály szerinti „fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére” megnevezésű orvosi adatlap kiállítása; ez az adatlap az iskola-egészségügyi dokumentáció részét képezi [26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 4. § (2)].

     

    • A szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható. Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll [15/1998 NM rendelet 39. § (1)-(2)].

    • A 15/1998 NM rendelet szerint a gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával a házi gyermekorvos vagy a háziorvos is kezdeményezheti [36. § (3) b)].

    • Az ML szerint a bölcsőde által térítési díj ellenében nyújtott, alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatásokat a gyermekek orvosi igazolás nélkül vehetik igénybe, ha elhelyezésük nem bölcsődei csoportban történik. Ekkor a szülő nyilatkozatot ír alá, hogy gyermeke egészséges, és bemutatja a kötelező védőoltásokról szóló igazolást és a Gyermekegészségügyi kiskönyvet [ML 28. o.].

     

    ***

    A fenti előírásokat tartalmazó jogszabályok megtalálhatóak itt: www.magyarorszag.hu/keresés/jogszabálykereső.

    A tájékoztatót összeállította: dr. Ecsedi Gabriella, Budapest Főváros Kormányhivatalának Váci, Szobi, Dunakeszi Kistérségi Népegészségügyi Intézetének jogásza.

    Többek érdeklődésére hivatkozva tájékoztatom a tisztelt szülőket, hogy a gyermekkörzetek megvál-toztatásától függetlenül, a szabad orvosválasztás értelmében, to- vábbra is szeretettel fogadom a korábban a körzetembe tartozó Királydombról és Kurjancsról érkező gyermekeket.