Hatályos 2012. július 1-jétől Elektronikus kapcsolattartás estén a pénzbeli ellátásra vonatkozó igényérvényesítés során szükséges igazolásokat papíralapú digitalizált dokumentumként kell csatolni az elektronikus űrlaphoz, azzal, hogy a papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért az elektronikus kapcsolattartási mód igénybevételével beküldő fél felel. Az igazolások eredeti példányát a kérelem benyújtásától számított öt évig meg kell őrizni, a megőrzési kötelezettség megszegése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az elektronikus kapcsolattartás választása esetén sem lehet papíralapú digitalizált dokumentumként az elektronikus űrlaphoz csatolni a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” és az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványokat.

A méltányossági kérelemmel kapcsolatos eljárás során az elektronikus kapcsolattartást a jogszabály kizárja.

Tisztelt Ügyfelünk! Az elektronikus kapcsolattartás további részletes feltételeiről, az elektronikus kapcsolattartás technikai szabályairól és az üzemzavarról, illetve az ügyfélkapu létesítéséről szóló tájékoztató az oep.hu honlapunk nyitó oldalán, a nyomtatványok menüpont e-nyomtatványok almenüjére kattintva található meg.

Gyermekápolási táppénz

A gyermekápolási táppénz a szülőt a saját betegsége esetén megillető táppénz ellátáshoz hasonló pénzbeli ellátás, azzal, hogy ebben az esetben a keresőképtelenség nem a biztosított saját betegségén alapul, hanem a szülő a gyermeke betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő részére a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második, harmadik napon belül a beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelensége esetén gyermekápolási táppénz jár.

Gyermekápolási táppénzre jogosultak

Gyermekápolási táppénz igénylése

Gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama

Gyermekápolási táppénz összege

Méltányosságon alapuló gyermekápolási táppénz

Gyermekápolási táppénzre jogosultak

A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.

A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

1.      

a fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony,

a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,

2012/02 Hatályos 2012. július 1-jétől

1.      

az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

A gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:               

az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,

a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeket ápol és a gyermeket saját háztartásában neveli.

A beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ-át, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint a kórisme rovatban a gyermek betegségét.

A gyermekápolási táppénz tekintetében szülőnek minősül:

a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, nevelőszülő, helyettes szülő és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások

Ha a szülők közös háztartásában élő gyermekük után az egyik szülő már gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, akkor ugyanazon gyermek után a másik szülő gyermekápolási táppénzre már nem lehet jogosult. Ennek oka, hogy egy gyermekre csak egy jogcímen lehet egészségbiztosítási ellátást igénybe venni.

A másik szülő gyermekápolási táppénzre oly módon szerezhet jogosultságot, ha az ellátások nem ugyanazon gyermek után járnak.

Gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól is, hogy a gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő közös háztartásban, vagy egyedül neveli-e a gyermeket.

A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:                  

aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,

akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,

akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi

2012/02 Hatályos 2012. július 1-jétől

nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,

akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Az egyedülállóság szempontjából pedig különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem a naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születésnapjától a következő születésnapig terjedő időtartamra.

Egy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekápolási táppénz

A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.

Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz

Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz

A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz

A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Amennyiben a szülő az 1 évesnél idősebb gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesült – a gyermek legutóbbi születésnapját követően – ezt az időtartamot, mint "gyermekápolási táppénz előzményt" az itt felsoroltak szerint igénybe vehető napokból le kell vonni és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a szülő a gyermekápolási táppénzre.

Gyermekápolási táppénz több gyermek egyidejű betegsége esetén

Több gyermek egyidejű betegsége esetén a szülő választása szerint bármelyik gyermeke után igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt.

A GYES és a gyermekápolási táppénz viszonya

A gyermekgondozási segély folyósításának időtartamára gyermekápolási táppénz nem jár, kivéve ha a szülő a gyermekgondozási segély mellett munkát végez.

Bejelentési kötelezettség

Az ellátásban részesülő szülő köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító. 2012/02 Hatályos 2012. július 1-jétől

Gyermekápolási táppénz összege

A gyermekápolási táppénz összegét a táppénz összegének megfelelően kell kiszámítani.

Méltányosság

A fent ismertetett, a gyermek egyéves korától tizenkét éves koráig a szülőnek járó gyermekápolási táppénz vonatkozásában meghatározott maximális időkorláttól méltányosságból el lehet térni.

A méltányossági kérelem

A méltányossági kérelmet a szülő foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez kell benyújtani a gyermekápolási táppénzre való jogosultság megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést követő 15 napon belül. A méltányossági kérelemmel kapcsolatos eljárás során az elektronikus kapcsolattartást a jogszabály kizárja.

A méltányossági ellátást kizárólag az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv folyósíthatja, még akkor is, ha a szülő munkahelye kifizetőhely.

A kérelemhez csatolni kell:             

a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást,

a kezelőorvos javaslatát, és

a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt.

A kérelemnek tartalmaznia kell:                 

a közös háztartásban lakók számát,

nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.

A méltányossági kérelem elbírálásánál a következő szempontokat kell az egészségbiztosítónak figyelembe vennie:                

a kérelmező biztosításban töltött idejét,

a kérelmező 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát,

a kérelmező jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit,

az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltakat.

 

A méltányosságból engedélyezett ellátás összegéről és folyósításáról az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv tájékoztatja a kérelmezőt. A gyermekápolási táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv méltányossági jogkörében hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat bírósági felülvizsgálatát pedig kizárólag semmisségére hivatkozva [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 121. §] lehet kérni.

NYOMTATVÁNYOK

Nyilatkozat gyermekápolási táppénz megállapításához (NYIL 40/tp) 2012/02 Hatályos 2012. július 1-jétől

JOGSZABÁLYOK:

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

érintett szakaszok:                 

2. § (2)

5/A. § 5/B. § ab) és p), 6. § (1)

38/B. § 39–39/B. §

43. § (1)

44. § b) – c), e)

46. § (1) b)–e), (6) 50. § (2)

80. § (6)

217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

érintett szakaszok:                  

1. § (2) b). (5)

25/B. §

27. § – 31. §

31/A. §–31/E.§

2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról

3. § (1) b)

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról